Élet az OKJ után

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) rendszere a 2020-as évek elején végleg megszűnt, az utolsó, még OKJ szerinti vizsgák kifutási határideje 2022. december 31. volt. Helyét az államilag elismert képzések esetében egy teljesen új, kétpilléres struktúra vette át, amely a Szakmajegyzékre, valamint a Szakképesítésekre épül.

 

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogyan működik a felnőttképzés és a szakmaszerzés az OKJ utáni időszakban.

 

1. A három új képzési forma (Mit lehet tanulni és milyen formában?)

A korábbi több mint 700 OKJ-s szakképesítés helyett a kínálat letisztult és két fő, valamint egy harmadik, köztes kategóriára oszlott:

 

• Alapszakmák (Szakmajegyzék alapján): Körülbelül 175–180 államilag elismert alapszakma tartozik ide. Ezek átfogó, mélyebb tudást adnak (pl. villanyszerelő, cukrász, szoftverfejlesztő).

 

• Szakképesítések (Programkövetelmények alapján): A korábbi OKJ-s specializációk, rövidebb tanfolyamok utódai (pl. kazánkezelő, villamos alállomás kezelő). Ezek konkrét, célzott piaci igényekre épülnek, és úgynevezett programkövetelmények (PK) szabályozzák őket.

 

• Részszakmák (Az alapszakmák részszakmái): Ez egyfajta közös halmazát jelenti az előző két kategóriának. Jogtechnikai értelemben a szakmákhoz tartozik, ugyanakkor felnőttképző intézmények is szervezhetnek részszakmára felkészítő szakmai oktatásokat, tanfolyami formában. (ilyen például a Csőhálózat-szerelő vagy a Villamosipari előkészítő)

 

2. Hol és hogyan lehet tanulni?

A legnagyobb változás az intézményrendszer felépítését és a képzési időt érinti:

 

• Alapszakmát kizárólag iskolarendszerben (állami vagy alapítványi fenntartású iskolákban) lehet tanulni. Felnőttként ez általában esti vagy hétvégi tagozaton, rugalmas formában történik.

 

• Szakképesítést és részszakmát a magán felnőttképzőknél (vállalkozásoknál) is meg lehet szerezni. Ezek a képzések rövidebbek (jellemzően pár hét időtartamúak), rugalmasabban ütemezhetőek, és sokszor, legalább részben személyes jelenlétet nem igénylő (azaz online) kontaktórás vagy akár e-learning formában is elvégezhetők.

 

3. Hogyan változott a vizsgarendszer?

Az oktatás és a vizsgáztatás teljesen elvált egymástól a pártatlanság érdekében:

 

• Tanúsítvány: A képző intézmény a tanfolyam végén csupán egy tanúsítványt állít ki, mely a képzés eredményes elvégzését igazolja.
• Képesítő vizsga: A hivatalos, államilag elismert képesítő bizonyítványt kizárólag független, akkreditált szakképzési vizsgaközpontokban lehet megszerezni, egy külön vizsga sikeres letételével.

 

Fontos: A DUNAGÁZ Zrt. akkreditált, szakképzési vizsgaközponttal is rendelkezik, ezért nálunk a képzések elvégzése után a legtöbb esetben a képesítő vizsgát is le lehet tenni.

 

4. És mi a helyzet a nem államilag elismert, például a jogszabály alapján szervezett „hatósági” vagy egyéb képzésekkel? 

 

Amennyiben egy képzést jogszabály ír elő, de nem tartozik az államilag elismert képzések közé (vagyis a fentiek szerinti kategóriák egyikébe sem), úgy az adott képzésért felelős állami szervek, hatóságok által, jellemzően külön jogszabályokban vagy egyéb szabályzatokban meghatározott követelményeknek kell megfelelniük a felnőttképző intézményeknek, annak érdekében, hogy az adott képzést folytathassák. (Például engedéllyel kell rendelkezniük az adott képzés szervezésére.) Tipikus ilyen képzések a tűzvédelmi szakvizsga tanfolyamok vagy épp a közúti közlekedési ágazatban használt gépek kezelésére jogosító képesítésre felkészítő szaktanfolyamok (pl.: targoncavezetői szaktanfolyam).

 

Amennyiben egy képzést jogszabály nem ír elő és nem is tartozik az államilag elismert képzések közé (vagyis a fentiek szerinti kategóriák egyikébe sem), úgy az adott képzést lényegében bármely, a Felnőttképzők nyilvántartásában szereplő vállalkozás, szinte teljesen szabadon folytathat. Mindössze egy képzési programmal kell rendelkeznie az adott képzés kapcsán és az alapvető felnőttképzési, valamint fogyasztóvédelmi szabályokat betartania. Szinte végtelen témájú képzés kidolgozása lehetséges ebben a kategóriában.